Nem tudjuk milyen fajta, de jól néz ki.
Szombaton úgy határoztunk, hogy ismét beugrunk Londonba egy kis kirándulásra.
Sok év elteltével végre eljutottunk a híres Kew Gardenbe.
Egyszer, cirka 6 évvel ezelőtt már jártunk a bejáratnál, de sajnos későn érkeztünk, több látogatót aznapra már nem engedtek be. Akkor megfogadtuk, hogy visszatérünk.
Gondoltam elindítok egy ilyen sorozatot, amiben érdekes, mindennapi dolgokat osztok meg veletek.
Az első (update: már második), hogy most éppen délután kettő óra lesz, és tele van a PUB. Ami ugye nem keverendő az otthoni kocsmákkal. A férfiak söröznek, kisgyermekes anyukák babakocsikkal és a picikkel a másik sarokban, egy másik társaság meg a pultot támasztja. Nomeg ebédelnek, mert itt a legtöbb helyen az is van, ráadásul a helyi árakhoz képest nem drágán, és álltalában isteni finomak.
Én meg - aki tegnap este ugyanitt italoztam - most óriás tejeskávéval és hatalmas muffinnal kezelem magam.
Annyit azért elárulok, hogy a csokis-narancsos muffin nagyobb mint az öklöm...
Ezt a történetet már jó ideje szándékozom megírni, de sajnos csak most jutottam el odáig, hogy sikerült is. Mozgalmas nap volt, de még mindig mosolygok ha eszembe jut.
----
Hogy, hogy nem, az egyik ügynökségen keresztül volt alkalmam pár napot dolgozni, egy kis pénzt keresni. Itt ismerkedtem össze Kevinnel, akiről kiderült, hogy történetesen a szomszédunk, egy háztömbben lakunk. Sajnálatos módon költöznie kellett, mert a lakás tulajdonosa eladta a lakást.
Én pedig felajánlottam neki, hogy ha itthon vagyok és nem dolgozom, akkor örömmel segítek. Ez a bejegyzés a költözés egyetlen napját örökíti meg.
Hétvégén csodálatos időjárással örvendeztetett meg minket a Golf-áramlat... vagy mi a szösz.
Tombol a tavasz, mi pedig kihasználva az alkalmat bringára pattantunk és az egész hétvégét végig kirándultuk.
A Cole Green Way, Welwyn Garden City és Ware közti út
Egy kis pihenésképp Magyarországon töltöttünk egy hetet.
A kis szerzeményünket egyáltalán nem viselte meg a hűvös időjárás, még a karácsonyi fagyok sem okoztak kárt benne. Most is kibírta egy hétig, locsolás nélkül is. Sőt, ahogy látható ontja a virágokat.
Nem, nem pisilte össze magát örömében, hanem csak szimplán kapott egy adag friss szűrt vizecskét, és az csordogál.
No ez a történet is érdekesre sikeredett a kiutazás miatt.
Így 30+ évesen már illene jogosítvánnyal rendelkeznem, ám ez az elmúlt években valahogy kimaradt. Tavaly februárban elszántam magam, és beiratkoztam.
Egy meglehetősen fejlett kultúrájú társadalomban ahol közismerten nedves és hűvös az éghajlat, miért építenek javarészt még mindig kritikán aluli hőszigetelésű ingatlanokat?